Középpontba távolodva

Talán kissé személyesebb mélységekből engedem kifelé (de hát, ugyebár fontos a mélység, és fontos, hogy én, mert épp ettől válhat közössé az élmény… megélés) a mai írásomat azzal, hogy elmesélem jelenemet, vagyis megosztom veled azt, hogy az évet én egy rövid ‘eltávolodással’ kezdtem (kezdem, hiszen még vagyok, így, benne). Tovább


Újévi fogadalmak… nélkül

Szokássá vált, hogy az Újév első napját valamiféle új elindulás lehetőségeként fogjuk fel. Mérföldkőnek tökéletesnek véljük. (Érdekesség amúgy, hogy energetikailag meglehetősen ritkán elindulós nap ez…)

Újévi fogadalmakat teszünk, éjfél után két perccel, amik persze többnyire rendre kudarcra vannak ítélve már a kimondásuk pillanatában, s ahogy kell, előbb-utóbb ‘bebukjuk’ azokat. Tovább