Szeretet… értés

Megértettem… nem a miértjeidet, hanem azt, hogy így döntöttél, te ezt az irányt, módot választod a haladásodhoz… vagyis: Értelek. Látlak. Köszönlek… önemberségemtől immár függetlenül, lélek-szabadon, így valóságosan kapcsolódva… Szeretve …Téged.

Tovább




Kékvirág vagyunk

Egyik kedvenc virágomat fotóztam tegnap – ici-pici, kék varázslat a tavaszi kertben –, s azon merengtem, hogy egy ilyen csodát az ember milyen jogon és megfontolásból minősít a “nemes gyepből” eltávolítandó gazzá? Persze, tudom, az emberség alapjává vált mára, hogy mindenre címkéket ragasztgat, egységet nem látva, megbontva, mindent jobbra vagy balra pakolgat, azt is meghatározva többek között, hogy mi lehet virág és mi nem lehet az, csupán gaz, gyom. De mégis… Tovább


Elfogadás?… másság-megértés

Mindig akarunk valamit. Valami mást, mint ami épp van. Más helyzetet, más környezetet, más fajta kapcsolatot, benne más embert. Ez okozza belső feszülésünket (ellenfeszülés), békétlenségünket, boldogtalanságunkat, harmóniánk teljes hiányát. És én most a kapcsolatot, az embert emelem ki, mert ezen keresztül könnyű lehet a megértés, majd annak kiterjesztése. Tovább