‘OM’ meditáció

Első alkalommal a gondolataim győztek. De legnagyobb döbbenetemre a második alkalommal egy villanásnyi időre tapasztalattá változott mindaz bennem, amiről addig csupán olvastam. Ismerős-ismeretlen-megfoghatatlan állapot. Leírhatatlan. Szavakkal elmondhatatlan.
És még csak nem is ez a lényeg. Hanem, ami utána jött és azóta.
Eltűntek a gondolatok. Abbahagyták a folyamatos kavargást és kavarást. Tisztaság lépett helyébe, űr támadt, csend lett.

Ha elsajátítod az elmenélküliség állapotát, érzékeid kiterjednek a világ azon részére is, amiket eddig nem érzékeltél, vagy azt gondoltad, csupán egyes különleges embereknek adatik meg a tapasztalás ezen lehetősége. Na, erre én azt mondom: ez az elmekorlát. Hogy azt hiszed.

Természetes állapotunk, amiről az elmúlt sok-sok évben, generációkon át megfeledkeztünk. Visszatalálhatsz. Akár, például úgy, ahogy én tettem annak idején, minden egyes meditációban megélt órával egyre közelebb kerülve az alaphoz: a Teljességemhez. Így, korlát kitolt létezésemben jóval többet fogok fel, fogadok be a világból. Látom a minket körülvevő energiát, látom, mely pontokon tud testünkbe áramolni, kezemmel érzem, tapintom az energiát, használva ezt például arra, hogy mások testén megtalálva a ‘kapukat’ (én így hívom), eszközként szolgálhatok számukra az energia beengedéséhez.

Ahhoz, hogy könnyedebben megtapasztalhasd az elmenélküliség állapotát, s annak varázslatos következményeit, készítettem egy különleges, roppant hatékony, frekvencia (741hz,963hz), rezgés alapú meditációs anyagot, szeretettel, s javaslom, próbáld ki, napi egy órát rászánva egy hónapon keresztül, figyelve mi változik, mit tapasztalsz a meditáció mentén, életed egészét illetően.



‘Teljes figyelemmel, nyitottsággal, éberséggel vagyok benne a pillanatomban. Vagyis tudatosan élem meg az érzéseimet, az éppen érkező ilyen-olyan kihívásokat, eseményeket, történéseket. Semmit nem akarok elkerülni, akaratommal befolyásolni, alakítani, megváltoztatni, átírni, viszont mindannak, ami épp meghatározza egy-egy pillanatomat, órámat, napomat, tökéletesen a tudatában vagyok. Vagyis rálátok, tisztán, igazan… így itt és most felfedheti magát előttem a valóságom. Megélem azt. Ennek köszönhetően pedig módomban áll a pillanatból valóságosan cselekedni, hiszen így tudatosan megélt, egyértelmű valóságomból teszem ezt.’