Kora reggeli énvilágom…

Bambuszt rajzoltam, kontúroztam, ma festem. Szeretem ezt a növényt (is). Miért?

Gyengének tűnik, de valójában erős. Hajlékony. Alkalmazkodó. Alázatos. Híres gyors fejlődéséről. Túlélő képességéről. Ha nehéz teher földre fekteti, nem törik el, lerázza magáról, és feláll. Üreges, üres a belseje. A semmi tölti ki. Ami számomra a mindenség lehetőségét jelenti.

És a legfontosabb: EGYSZERŰ. Mi, emberek mindent túlbonyolítunk… miközben az egyszerűségben rejlik a lényegünk. Lehet, hogy picit tanulhatnánk ‘bambuszságot’. A boldogságunkért… no, és mert sok bambusz együtt, összefogva… …

<3

SELYEMVILÁGOM -> https://totheszterselyem.wordpress.com/portfolio-2/