kékvirágzás

ha
kis kékvirág vagyok
akkor én
erős-mély gyökerek támaszából
életzöld tenyéren biztosan megtartva
fénybe nyúlok, napba emelkedem
kéknek látszódom
más színét nem vágyom
és ha rám simulva néha mégis
elszánt szivárvány-ecset
buzgón átfesteni kívánva
fejemen munkálkodni kezd
magamról kedvesen lefejtem
finoman tovább tessékelem
s kékemet így tovább kékítem
nyugodt-könnyűlelkű békémben
együtt évszakokkal, változással
ringva-táncolva-játszva
nyílok, hervadok, nyílok
hatalmassá válni én nem akarok
hiszen
aprócska, egyszerű, égszínű
tökéletesen nagyszerű
kékvirág
vagyok
…