Az idei Húsvét eltökélt, szigorúan határozott tanár – rákényszerít minket arra, hogy elkerülhetetlenül megtapasztaljuk a pillanatban élés varázsát, hogy ráeszmélhessünk, mennyi időt, energiát vesztegetünk el az anyagban, anyaggal, tervezgetésekkel, jövőkutatással, mást akarásokkal, illúzióinkkal. Mert minden, ami tiszta-igaz valódiság itt van, most… és ha feladjuk a megszokott, berögződött küzdelmeinket, működésünket, akkor felfedi magát. Egyértelműen.
Úgy érdemes élni ebben a cseppet sem hétköznapi időszakunkban a pillanatainkat, ahogy regényt olvasni szoktunk.
Hogyan tesszük ezt? Ha alaposan megnézzük, akkor egyszerű megértést hozhat: betűről betűre, sorról sorra, oldalról oldalra haladunk. Fogalmunk nincs, mi fog történni, milyen események, fordulatok jönnek, milyen újabb szereplők érkeznek egyet lapozva a könyvben. Eszünkbe sem jut olvasás közben, hogy tudnunk kellene előre, egyszerűen gyermeki kíváncsisággal hagyjuk, hogy jöjjön, ami jön. És nem akarjuk megmásítani, átírni, hiszen abszolút bizalmunk, hitünk van abban, hogy minden apró történésnek, eseménynek, szereplőnek helye van az egész, az egység, a kiteljesedés alakulásában.
Az élettel is most így… bizalommal, hittel abban, hogy ami itt, most történik, az értünk van, bármilyen formában is mutatkozik meg épp, és még akkor is, ha esetleg semmit nem értünk egyelőre belőle.
Áldott, békés, elfogadásban, odafigyelésben, jelenlétben megélt Húsvét-pillanatokat kívánok.
Szeretettel…
tótheszter 
Békés,mosolygós Ünnepeket kívánok,kedves Eszter!