…vannak pillanatok, amikor azt érezhetjük, hiánytalanul teljes az életünk, s megmagyarázhatatlan boldogság tölti meg lelkünket. Például, amikor egy pillanatra beleállunk a világunkba, s együtt lélegzünk, mozgunk vele… áradva, befogadva, átadva csupasz valónkat a létezés derűs EGYszerűségének. És az már csupán rajtunk múlik, hogy az ilyen pillanatokat visszük-e tovább, kiterjesztjük-e … eggyé válva vele… benne megmaradva…

(részlet a ‘JELENLÉT’ című könyvből -> https://totheszter.info/konyv/)