A kaktusz, ami a teraszunkon él, hosszú hónapokon át titkolózva csodát hordoz magában… méltóságteljes, hatalmas virága csupán egyetlen napra tárja valóját a világba, gyönyörködtetve, megajándékozva lelkünket. Az első, meglepett találkozásom a kaktuszvirággal tavaly volt, írtam is róla, képekkel, láthatod, olvashatod →https://totheszter.info/2018/06/17/kaktuszvirag-let/

Idén már várakozással telve figyeltem változásait. Az első virág szombaton, a második ma bontotta ki magát bimbóságából… holnap pedig ugyanazzal a méltósággal, amivel betoppant hozzánk egy napra, távozik. És én most a nyílást előző pillanatokat osztom meg, remélve, hogy ugyanazt a derűt, játékos könnyedséget érzed és veszed át a képeket nézegetve, amit én is. És hogy mindazt, ami így benned a természet által életre kel, tovább… adod. Lelkeket életté színezve.