Kinézek az ablakon, velem szemben domb. Közvetlenül a domb mögött Budapest van. Honnan tudom? Jártam a dombon túl. 

Tapasztalás nélkül csak hiszem, de nem tudom. Tapasztalás nélkül nincs valódi tudás.

Sok mindenről olvashatok, informálódhatok, tanulhatok… elhihetem, hihetem igaznak mind vagy részben, de tapasztalás nélkül ez nem valódi tudás. Tanult lehetek így, de maradok tudatlan.

Elvetve minden eddig jól megtanultat, folyamatosan megkérdőjelezve az újonnan érkező kijelentéseket, véleményeket, tanokat, információkat, kiürítve fejemet, átadva lényemet érzékelésem által a tapasztalásnak (ahogy anno, kisgyerekként természetemből fakadóan tettem, megértéseket keresve, lelve)… mások igazságát hívő-követő létezés helyett lehetőségem van – immár valódi tudásban – ismét bölccsé válva (mint anno kisgyerekként, világra nyitottan)… önmagamat, vagyis eredetemet élni.

Könyvek -> https://totheszter.info/konyv/