Boldogság… félelem

Volt egy telefonbeszélgetésem tegnap, amiben a hívó azt kérdezte, miért nem tud a párkapcsolatában egy bizonyos szinten túlra jutni (összeköltözés), miközben úgy érzi, megtalálta a tökéletes Társát.

Hát, mert úgy tűnik, legnagyobb emberi félelmünk: a boldogság. Rettegünk tőle… és bármit képesek vagyunk megtenni (egészen elképesztő kreativitással) azért, hogy messzire elkerüljük, miközben teljes meggyőződéssel hisszük, hogy épp törekszünk felé.

Az elkerüléshez eszközként többnyire a bizalmatlanságot használjuk, aminek jogosságát a múltból előrángatott kudarcaink felsorakoztatásával nyomatékosítjuk. És mivel az látszik, hogy még azt megértve is kapaszkodunk beléjük, hogy már felfedtük, megértettük, hogy valójában nem kudarcokról van szó múltunk kapcsolódásait tekintve (mert bármi is történt és bárhogyan, az értünk való, a jelenünket tekintve elengedhetetlenül szükséges ‘jó’ volt), nyugodtan kijelenthetjük, hogy így akarjuk a roppant félelmetes boldogságtól megóvni magunkat.

De mitől és miért is félünk valójában?

Attól, hogy felvállaljuk, megmutassuk azt, akik alapjainkban, lényegileg vagyunk… hiszen boldognak lenni azt jelenti: azt élem – lélek szabadon – aki/ami vagyok.

Mivel általában azonban önmagunk számára nem megfelelő az, akik/amik vagyunk, ezért azt valószínűsítjük, hogy a másik számára a tisztán megmutatott valóságunk elfogadhatatlan lesz. Ennek következtében aztán jól leplezni próbáljuk, álarcok, szerepek mögé bújva. Ami megy egy darabig, de óhatatlanul olyan helyzetben fogjuk egyszercsak találni magunkat, amiben lerántódik rólunk a lepel, felfedi magát a valóságunk, és…

…nem. Nem attól félünk legjobban ilyenkor, hogy ezt meglátva elmenekül tőlünk a másik (ehhez már tulajdonképpen hozzászoktunk múltunk történései során), hanem, hogy kiderül: azt az önmagunkat, akit most mezítelenre vetkőzve meglátott, még inkább tudja szeretni társunk.

Tehát rettegünk… attól, hogy még a végén kiderül, hogy mindenestül, igazából SZERET… vagyis ellentétben mindazzal, amit magunkról eddig mélyen hittünk: szerethető, egyedi csodálatosságok vagyunk… azaz – további ‘elkerülő hadműveleteink’ helyett – párkapcsolatunkban (életünkben először) immár álarcok, szerepek nélküli létezésünkben nyilvánulhatunk meg, kiteljesedő lélekszabadságunkban:

félelmek nélküli bizalomban, megértésben, együtt szárnyalva… BOLDOGSÁGBAN.

:-)

 


 

A ‘Kapcsolódás’ frekvenciája: 639 hz -> https://totheszter.info/35-perces-hanganyagok-tiszta/

Személyes találkozás velem -> https://totheszter.info/szemelyes-talalkozas/

‘Kapcsolataink’ műhely -> https://valaszthatovalosagok.info/kapcsolataink/

 

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.