A négy elem: víz, föld, levegő és én… a tűz…

…de nem az a harsány, hevesen lobogó, hetykén pattogó, néha váratlanul égbe szökkenő, szikrákat szétszóró, teret megszálló, uraló, lelkeket rémítő, maga körül mindent felégető, elemésztő fajta, hanem aprócska, csendes, de kiolthatatlan láng, amolyan örökmécses, fehér fényű szívközépből narancsvörös, világ- és életkontúrokat lágyító ragyogás, könnyeden ringó, a többi lánggal összekarolva, egymásba simulva, majd néha kicsit szétválva, de egytűzként táncoló, szunnyadó parazsat éledésre biztató, sötétben irányt mutató, kihűlt létezést körbelehelő, felmelegítő, lángra lobbantó… tűz… így lehet a részek nagy találkozása – víz, föld, levegő és a negyedik elem: én és te, vagyis a Szeretet – az élet teljességének kulcsa.