Hölgyválasz? Társkeresés? Internet?

Kényszerű divattá vált manapság a társkereső oldalakra való regisztrálás annak reményében, hogy az egyedült végre felválthassa az együtt. Kényszerű, hiszen kevés olyan esemény, hely, rendezvény áll rendelkezésünkre, ahová egyedül sem ciki megérkezni, ahol találkozhatunk, belebotolhatunk, ismerkedhetünk, beszélgethetünk, vagyis jó eséllyel megtalálhatjuk a hozzánk illő férfit, nőt, szerelmet, barátot.

A régi idők tánciskoláit, táncos rendezvényeit, amik épp ezt a célt szolgálták, mára felváltották az internetes társkereső oldalak, ami ellen semmi kifogásom nincs, viszont a működés hogyanja erősen elgondolkoztatott.

Felfordult, feje tetejére élt világot élünk férfi-nő kapcsolódás terén is, felborult az ősi rend, és ezt meglátva talán nem is annyira meglepő, hogy rengeteg férfi és még több nő él egyedül, sőt, sajnos magányosan.

Több nő ismerősöm gyűjtögeti tapasztalatait az internetes társkereső lehetőségeket kihasználva, velük sokat beszélgettem az oldalak nyújtotta lehetőségekről, s leginkább kudarcaik sorozatáról. Tegnap azonban egy férfival adódott módom a témáról beszélgetni, s mindaz, amit megosztott velem, megerősített abban, amit férfi-nő kapcsolódásról jóideje mélyen hiszek, élek és tapasztalok.

Ez a csöppnyi terület (internetes társkereső oldalak) pontosan mutatja, hol, hogyan ‘csúszunk el’ mindjárt a legelején. Talán, ha itt, kicsiben változtatunk, az a nagyban is meg fog mutatkozni. Halljuk meg azon férfiak szavát, érdemes, akik őszíntén beszélnek arról, ahogyan minket, nőket látnak.

Férfi ismerősöm (középkorú) az alábbiakat mesélte nekem:

“Felregisztráltam az oldalra, leginkább azért, mert válásom utáni fene nagy szabadságomban unatkozni kezdtem. És mert könnyű, egyszerű terep, ha egy férfi szórakozni akar. Rengeteg egyedülálló nő van az oldalon. Semmit nem kell tennem. Csak felregisztrálni. Onnantól kezdve özönlenek a megkeresések. Nem keresgélek, nem nézelődöm az oldalon, minek fárasszam magam? Elolvasom a napi megkereséseket, s ha kedvem van, reagálok az érdekesebbekre.

Az a durva, hogy a nők többsége félelmetesen könnyen megkapható. Válaszolok este hétkor egy üzenetre, s jó eséllyel már aznap éjjel a nő ágyában kötök ki. (Hangsúlyozom: az ő ágyában!)
Állítólag ők komoly párkapcsolatot szeretnének, ezért vannak az oldalon, ehhez képest még az sem zavarja őket, ha simán közlöm, hogy én csak egyszerűen szexelni akarok egyet, mindenféle kötelezettségek nélkül. És beenged az ágyába. Pedig semmit nem tud rólam azon túl, amit magamról pár mondatban meséltem neki.

Mindig én megyek a nőhöz, nem a nő hozzám. Baromi kényelmes ez nekem, és abszolút veszélytelen, nem kell attól tartanom, hogy másnap kopogtat az ajtómon. Élhetem az életemet tovább, mintha mi sem történt volna.

Egyszer előfordult, hogy hosszabb kapcsolat lett egy ilyen ismerkedésből. Talán, mert abban az időszakban jobban vágytam arra, hogy ne egyedül ébredjek reggelente. Annyira, hogy nem számított az sem, hogy alapjainkban különbözünk. Nem tudom. Valahogy belesodródtam, s egyszercsak azt vettem észre, hogy már együtt is élünk. Nem működött… nem volt jó… nem ment…. szakítottam.

Ugyanaz történik ezeken a portálokon, mint amikor haverokkal szórakozóhelyre megyünk. Állunk a pultnál, iszogatunk, s két méterre tőlünk egy seregnyi nő riszálja magát nekünk: engem válassz, engem, engem! Még pénzt sem kell vinnünk magunkkal. A nők meghívnak egy-egy italra, fizetnek, hogy jól érezzem magam, aztán, ha megengedem egynek, az persze hazavisz. Hozzá.

Tudom, tudjuk, nincs ez rendben így, de mit tehetünk mi, férfiak, ha esélyt sem adnak nekünk a mozdulásra? Mit csinálnak a nők a mai világban? Látszik, hogy rettegnek az egyedültől, a magánytól, az öregedéstől, jönnek, erőlködnek, kapaszkodnak. És eközben elfelejtenek nőnek lenni…”

Nem szeretnék a fentiekhez sokat hozzáfűzni. A lényeg ott van, benne. Inkább kicsit visszatérnék a tánciskolák világához:

Anno (nem is olyan régen, hiszen még kb. 50 évvel ezelőtt is így volt) az egyedülállók tánciskolába, táncos rendezvényekre mentek ismerkedni. A nők megmutatták magukat, leültek egy székre, s várták, hogy a férfiak táncra kérjék őket. Nagyon sokáig a ‘hölgyválasz’ kifejezés ismeretlen volt. Akkor hozták be a gyakorlatba, amikor a nők elkezdtek nem bízni magukban, elkezdtek félni az egyedül maradástól, annak a ‘szégyenétől’, hogy akár az is megtörténhet, hogy senki nem fogja azon az estén felkérni őket. És a hölgyválasz gyakorlatával megvalósulhatott számukra annak az illúziója, hogy férfival kapcsolódhattak. Az igazság azonban az, hogy az ilyen fordított felkérésből valós kapcsolódás, vagyis párkapcsolat nem alakulhatott ki. Maximum a felkért férfi udvariasságból, a helyzet kihasználásával szórakozott egy ‘extra plusszost’.

Nincs szükség hölgyválaszra. Sem tánc esetén, sem az interneten. A nő csak mutassa meg magát, a valóságát, s várja meg, hogy felkérjék, hogy megkeressék. Itt azonban fontos látni, meghallani, hogy milyen táncra is invitál a férfi. (Ha pl. azt mondja, nem vágyik kapcsolatra, csak kis kalandra, akkor ne gondoljuk azt, hogy majd valami csoda folytán, vagy leginkább a mi személyes varázsunk hatására meggondolja magát… nem fogja…)

Nincs társkeresés nők részéről. Nő ne keressen. Társtalálás van. Rátalál a férfi, ha hagyja, ha engedi neki. Ha nem fél attól, hogy akár sok időbe is beletelhet, mire végre felkérik táncolni. Addig nem magányos, csupán egyedül éli az életét. És az egyedült is lehet teljességben megélni, ha közben nem hiányokra fókuszálunk.

Jó az internet. Használjuk, élvezzük.
És jó, hogy nők vagyunk ebben a felfordult világban. Mert a változás, mint mindig, most is tőlünk indulhat el. Elég egy apróság… például a társkereső oldalra való regisztrálás után csak várni, figyelni, kíváncsi izgalommal, nyitottan, hogy vajon ki talál ránk.

Az apró változtatás pedig előbb-utóbb a nagyban is megmutatkozik, interneten innen és túl:

Társat hoz, igazit, együtt életet. Sokaknak.
Rendeződést.
Újra Férfiak, s Nők lehetünk.
Együtt.

:-)

 

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s