Mindenünk megvan, itt, most…… a hiány csupán illúzió. Ahogy az idő is… múlt és jövő valótlanságába terelő szemfényvesztés. Szenvedünk tőle. Attól, hogy azt hisszük, hiányzik valami vagy valaki a jelenünkből ahhoz, hogy boldogok lehessünk. És azt gondoljuk, hogy majd… ha… valahol… valakivel… valamikor… másképp… a jövőben. Miközben nem vesszük észre, hogy mindenünk megvan, itt, most.

Nem látjuk.

És így nem engedjük meg, hogy megnyilvánuljon az anyagban, a fizikai létben.

…

(részlet, tótheszter: JELENLÉT -> https://totheszter.info/konyv/)