Valóság. Teljesség.

Mindenünk megvan, itt, most…… a hiány csupán illúzió. Ahogy az idő is… múlt és jövő valótlanságába terelő szemfényvesztés. Szenvedünk tőle. Attól, hogy azt hisszük, hiányzik valami vagy valaki a jelenünkből ahhoz, hogy boldogok lehessünk. És azt gondoljuk, hogy majd… ha… valahol… valakivel… valamikor… másképp… a jövőben. Miközben nem vesszük észre, hogy mindenünk megvan, itt, most.

Nem látjuk.

És így nem engedjük meg, hogy megnyilvánuljon az anyagban, a fizikai létben.

A lényegünk. Az értelmünk.

Életünk minden megélt pillanata – maga a teljesség. A valóság teljessége.

Az egészet, a létezés egységét mutatja, fedi fel, ha nem ragadunk bele a végletek elkülönült látványába és érzetébe, ha nem a megszokott, mindent szétválasztó fókuszálással, eddigi, tanult tudásunk általi beszűkültségből nézzük egyszerű felszínét. Minden, maradéktalanul jelen van, adott, ajándékként elénk letéve, ami számunkra lényeges ahhoz, hogy teljességünkben lubickolva önfeledten boldogok lehessünk.

A felszín alatt, mélyben benne, időn, illúziókon túl, szétválasztás nélküli, végletek egymásba simulása adta kiegyensúlyozódottságban, megjelenik a harmónia, egység, a határtalanság szabadsága, a korlátnélküliség nyújtotta valódi tudás, belső bizonyosság:

Teljességemet élem, mindenem megvan… Boldogság.

(tótheszter: JELENLÉT -> https://totheszter.info/konyv/

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.