Hiszek és bízom a Rendben.

Ahogy hallom a hozzám érkezőktől (és tapasztalom magam is), az elmúlt – néha elég súlyos – hónapokat (október-novembertől) a hamisság, váratlan, agresszív támadások, hátba szúrások, igazságtalanságok, mélyből felszínre törő titkok, lelepleződések jellemzik, amolyan ‘állatias’ megnyilvánulások, látszólag teljes mértékben mellőzve emberi lényegünket: a Szeretetet.

Azok, akiktől távol áll minden ilyen típusú működés, meglepetten, értetlenül, összezavarodva, elkeseredetten téblábolnak az őket körbefogó, kavargó események és cselekedetek közepette, kétségbeesetten próbálnak valamiféle tanácsot kérni, kapni azzal kapcsolatban, hogy mit tegyenek.

Én azt gondolom, nagyon fontos elsősorban, hogy ne áldozatnak érezzük magunkat ilyenkor.

A „jaj, mit tett velem!” érzése ugyanis tökéletesen elhomályosíthatja a látást, lehetetlenné téve a megértést, amire pedig óriási szükség van, hiszen – ahogy írtam már róla sokszor – a válsághelyzetek nem „istencsapásai”, hanem egytől egyig értünk való ‘jók’, amiben nem probléma érkezik, hanem feladat, amit ahhoz, hogy meg tudjunk oldani, először nagyon tisztán megértenünk kell, hogy miért is érkezett.

Áldozati pozícióban ücsörögve csupán egyre mélyebbre süppedhetünk az önsajnálatban… ez pedig zsákutca. Hiszen nem tudunk itt mást tenni, mint magunkat sirató könnyeink között a másikra mutogatni… az pedig tökéletes megrekedettséget eredményez.

Szóval, nem azt kérdezni: „mit tett velem”, hanem azt: „miért érkezett ez az élethelyzet, mit akar nekem megmutatni önmagammal kapcsolatban”.

A másik, hogy bármi történjen is, stabilan megmaradunk a középpontunkban (szívcsakra, szeretet), s ebből mozdulunk, mozgunk kifelé. Amolyan ‘Ember-próbák’ ezek a nekünk dobott helyzetek…:-). Megmutatják, mennyire vált alapunkká, meghatározó működésünkké mostanra a nagybetűs Emberség, amiben már nem karddal, harccal reagálunk (vagyis nem tud kitörni háború, maximum ott ugrál vadul a másik az orrunk előtt, kezében suhogtatva kardját, akár még ijesztőnek is tűnhetne, de inkább nevetséges, amikor valaki magában akar háborúzni), mégis – határozottan és egyértelműen – kiállunk mindazért, amit fontosnak érzünk, vállalva teljességünkben önmagunkat (akár gyengeségeinket is).

Tenni, lépni – érzéseinkért, hitünkért, értékrendünkért, őszintén vállalva és mutatva önmagunkat, anélkül, hogy belemennénk bármilyen háborúzásba.

Az elmúlt hónapokban a hozzám elérő szavak közül toronymagasan emelkedett ki egy: igazságtalanság. Ebből mi tudható egyértelműen? Hogy Igazságra van szükségünk. Ám az igazságot nem kívül, hanem belül tanácsos keresni. Igazság… igaziság. Vagyok-e? Vállalom-e?

Az őszinteség (leginkább önmagunkkal szemben és belőlünk kiindulva) nagyon fontos, elengedhetetlenül szükséges.

Végül:

Mindvégig legyünk tudatában, hogy bármilyen is az adott élethelyzet, azért érkezett, hogy emeljen, segítsen, megmutassa és kisöpörje a már nem működőt, hogy önmagunkban, Emberségünkben, hitünkben megerősödve, stabil kiegyensúlyozottságban léphessünk… a változással, vagyis az Élettel egy ütemre.

A mostani időszak kulcsszavai (frekvenciája az 528hz):

Hit. Bizalom. Rend.

vagyis:

Hiszek és bízom a Rendben.

A hamisság mindenképp önzésből fakad, sorsa is szükségszerűen véges. Vele szemben az igazság csak ideiglenesen veszíthet, sorsa viszont szükségszerűen torkollik a végtelenbe. Az igazság ezért sose lehet türelmetlen vagy támadó, és sose irányulhat senki ellen. Tartalmára hogyan is cáfolhatna rá természete? Győzelme a szelídekre vár, és a türelmesekre.” (Pilinszky János)

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.