Az 1. JELENLÉT-est margójára

Múlt pénteken volt az 1. JELENLÉT-est. Öten egy asztalnál, beszélgetve, sütizve, kávézva, jelen, négyen nők és egy 7 éves kisférfi ). Számomra roppant fontos két óra.

Anno, amikor felmerült bennem az igény egy ilyen típusú találkozóra, még magam sem igazán értettem, miért is volna jó, de követtem az érzéseimet, s léptem a soron következő, éppen aktuális lépést, egyiket a másik után, a lépések között és bennük fokozatosan tisztulva, egyértelműsödve a miért, így érkezve meg pénteken 6 óra előtt nem sokkal a ‘JULIEN’ cukrászda-kávézóba.

Elég hamar, már mindjárt a legelején azzal kellett szembesülnöm, hogy van közöttünk olyan, aki csalódott, másra számított, valamiféle tematikára, ez meg csak így lóg a semmi mentén a levegőben, mi értelme így találkozni… és persze, értem. Ahhoz szoktunk hozzá, hogy jól megtervezzük a napjaink tartalmát, bennük az órákat, perceket, pillanatokat, kellő gonddal, aprólékosan.

Csak hát.

A jelenlét lényege épp a nem tervezettségben rejlik, hanem a pillanat adta valóság megélésében. Így a JELENLÉT-estek erre adnak lehetőséget. Egy amolyan tér, amiben nem csupán virtuálisan kapcsolódhatunk, amiben szándék, akarás, ráhatás mentesen tudunk beleereszkedni az ismeretlen fehér ködébe, s tudjuk, merjük, hagyjuk megnyilvánulni mindazt, ami számunkra ott, akkor, pont abban a környezetben, pont azok közt az emberek között, értünk valóan érkezik.

Hiszen, az igazán értünk való dolgok, helyzetek, történések, emberek, soha nem előre eltervezetten kerülnek az életünkbe.

Erről – a jelenben létezésről – szólnak az írásaim, ebből a nem tervezettségből, úgynevezett ‘semmiből’ indulnak a betűk, szavak, sorok… ezt élem, lélegzem be és ki, tapasztalom, mesélek arról, hogy miként változtatta meg a hozzáállásomat az Élethez, s ezáltal miképpen formálódik olyanná, ami számomra igazán boldogító, kiteljesítő.

Ezt adom tovább. Írásban, és most épp a JELENLÉT-esteken, személyesen, valódian kapcsolódva, havonta egyszer.

A kezdeti „félreértések” tisztázása után, ez az első alkalom hamar komoly, fontos tartalmakkal telt meg. A témák a ‘semmiből’ huppantak közénk, s a felütött könyv is – naná, hogy – ezekhez kapcsolódva, hozzánk beszélt. Számomra varázslatosan…

Végül, még egy, amiről beszélnék: kérdeztétek, miért épp a ‘JULIEN’-ben?

Hát, mert én azt nagyon szeretem, a tulajdonosával, Nagy Gabival a középpontjában, no meg a sütikkel, kávéval, friss narancslével…

Gabi sokat tesz azért, hogy a Julien Boulangerie et Patisserie olyan hely legyen, ahol kicsit kiszakadhatunk a rohanó álvalóságból, szusszanva egyet, felszínességből mélységre váltva, egymás szemébe nézve, lényegeket látva. Ráadásul különleges módon támogatja a művészetet, művészeket, a következő alkalom hetében például egy szobrász kiállítása nyílik meg, ez adja majd nekünk a hátteret. És – nem mellesleg – itt folyamatosan megvásárolható a JELENLÉT című könyvem.

Most, hogy Gabiról írok, már érzem, esélyesen meg fogom kérni július 20-án, csütörtökön, hogy meséljen nekünk arról, hogyan váltott nem oly régen a jogi pályáról ‘JULIEN’-re… én ismerem a történetét, bátor, tanulságos. Szeretem.

Szóval,

2. JELENLÉT-est (hamarosan esemény formában is meghirdetem), július 20-án, csütörtökön 18 órától, csak úgy, a semmi mentén együtt lógva… kinek kedve van… én biztosan JELEN, szeretettel,

tótheszter

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.