Múlt-emlék… Jelen-kép

Nem konkrét eseményeket, képeket, képsorozatokat, filmeket ‘mentünk el’ életünk során emlékként, hanem azokat az érzéseket, érzeteket, amik akkor, ott hatottak ránk. Ez a hatás-gyűjteményünk aztán remekül befolyásolja jelenünk alakulását.

Észrevettétek, hogy többnyire az úgynevezett ‘rossz’, kellemetlen emlékeket rángatjuk elő érzésként jelenünk megélése közepette? Olyan, mintha csupán ezek hatnának ránk hosszútávon. Mintha csupán ezeket tárolná a ‘memória fájl’-unk. Pedig neeeem… ott van ennek ellenkezője is, bennünk, készen állva a felhasználásra.

Van választási lehetőségünk, rajtunk múlik, mi az, ami hat ránk a múltból, mit élünk, mit viszünk tovább… a ‘file keresőnkbe’ azt írunk be, amit akarunk. MOST. 😊

Érdemes megfigyelni, mi jön fel bennünk például fényképek nézegetése közben… tényleg az akkori érzéseket, érzeteket idézzük fel, vagy megmásítva, átírva azokat, azonosítjuk az akkort valami későbbi helyzettel, élménnyel, csalódással, kudarccal, esetleg a jelenben a hiánnyal? (vagyis, ránézünk arra a régi, repdesősen boldog képre, s rosszul leszünk tőle…? :-) )

Fel tudod idézni egy fényképet nézve az akkori valós megélésedet? Próbáld ki…
Ne az eseményt, személyt, helyzetet figyelve, hanem az érzésekre, érzetekre fókuszálva. Mert Ez Vagy Te… az akkori most-pillanatban. A többi csupán megtévesztő elmejáték, lényegtől eltérítő hadművelet.

Jó eszköz a változtatáshoz így fényképeket nézegetni, ha sötétebb, rázósabb napjaink vannak, hiszen többnyire a kellemes pillanatainkat rögzítjük és tároljuk fotóalbumban… a hozzájuk kapcsolódó megélés pedig velünk maradt, itt van, bennünk, segít, felderít, emel, ragyogtat, MOST.

Ezen gyakorlatozva eljutunk a jelenhez, a pillanat igaz, tiszta megéléséhez, amiben megláthatjuk, mi az, ami valós itt és most, és mi az, ami múlt-hatás, semmi köze jelenünkhöz, vagyis illúzió.

Az emlékképeink a múltban megélt MOST-pillanataink sorozata… ilyen-olyan hatásait előszedhetjük, nézegethetjük, felhasználhatjuk a jelenünkben, de semmiképp ne azonosítsuk azzal.
Sem a jelenünket, sem önmagunkat.

Az akkor volt, ott. Jól.
Az akkor voltam, ott… ÉN. Jól.
Bármikor is, bárhol is… most vagyok… JÓL.

😊

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.