Akkor én most dobom a facebook-ot :-)

elindulás van… lentről fel, bentről ki, sötétből fénybe, elszigetelődésből kapcsolódásba, álmodozásból cselekvésbe, illúziókból valóságba, virtuálisból anyagba… elindulás van (ahhoz, hogy láthassuk az irányt, tudatosítanunk kell, hol vagyunk épp, miből lépünk tovább)… JÓ UTAT KÍVÁNOK! 

(én most egy időre dobom a ‘facebook-világot’… mozgásban, változásban, felétek fordulva, kapcsolódva, valóságosan, ‘tapinthatóan’… 😊)


A fenti néhány sort osztottam meg tegnap ezzel a képpel a facebook portálon, itt pedig picit jobban kifejtem, miért.

Az elmúlt pár hónap sokunknak embert próbálóan nehéz volt. Vagy azért, mert váratlanul ‘túl sok’ feladat szakadt a nyakunkba, vagy azért, mert ‘túl nagy súlyú’ tétlenség, magány telepedett sötét, áthatolhatlan ködként az életünkre. Tetézte mindezt a ‘sohanemleszvége’, ‘jajjmijönmég’, ‘úristenmegfagyok’ váltakozó érzése.

A fizikai világ is ezt tükrözte. Dermesztő hideg, nap hiánya, szmog, köd, jég… néha kevés, mindezt pillanatokra elfedő, a sötétséget, koszt, sarat, szürkeséget pillanatokra átfestő, látszólag megmásító, tisztaságot kamuzó hó.

Nem lett volna mindezzel semmi gond, ha folyamatos tiltakozás, ellenszegülés helyett a megadást, feladást (szószerint), az együtt áramlást választjuk. Hiszen, ahogy a napsütéses, könnyed, táncos, dalolós, madárcsicsergős tavaszi időszakok, vagy a nyár szívet-lelket-testet forrósító napjai, ez a zord, kemény, kissé mocskos, lassan vonagló, befordító tél is minket szolgál, segít. Ha nem akartunk mást, ha nem ellenkeztünk, ha tudtuk követni, ha hagytuk magunkat vezetni általa, akkor világossá, boldogítóvá, teljessé tevővé válhatott a jelenléte, s benne ugyanígy mi magunk.

Fő feladatunk az elmúlt időszakban a befelé indulás volt. Egyéni, csendes, magányos lépegetés, még akkor is, ha mindezt látszólag nem magányosan tettük, hiszen ott volt velünk társunk, gyerekünk, barátunk, szülőink. Ha belegondoltok, leginkább az önzőség jellemezte ezeket a hónapokat, magunkkal foglalkoztunk, ebből akár konfliktusok is kialakulhattak, hiszen ‘nem lehetett’ most a másik oldalát látni, csak én én én… (velem senki nem törődik, engem senki nem szeret, nem számítok, nem ért meg, jajjajajjj, miért kapom én ezt…).

Mivel roppant nehéz elfogadni azt, ami van, úgy, ahogy van, ezért kapálózunk, ellenkezünk, jobban tudjuk (persze, ez csak akkor van, ha számunkra kellemetlen, ‘rossz’ dolog történik épp, a kellemes, ‘jó’ ellen nem szokásunk berzenkedni), s megpróbálunk nem tudomást venni az éppen aktuális pillanatainkról, s valami olyasmit keresni, ami segít elfordulnunk a jelentől.

Na, ilyen például a facebook.
Tökéletes menekülő útvonal, minden megtalálható benne, remek eszköz ahhoz, hogy ne kelljen szembetalálkoznunk, mi több, esetleg együtt áramolni jelen pillanatainkkal.
Így aztán, bár átmenetileg könnyedebbé válhatnak napjaink, valójában csupán elodázzuk az aktuális feladatainkat.
Remek.

Érdemes megnézni, mi az a két fő vonal, amiről mostanában a facebook történések szólnak:
– Ossz meg képet a múltból… addig sem kell látnod a jelent.
– Legyél olyan, mint valaki más, legfőképpen egyen-pálcikaemberke… semmiképpen ne ōnmagadat add.

Természetesen, jó játék, kapcsolódás (még ha nem is teljesen igazi), valamiféle figyelem kicsikarás lehetősége, nem mondom, hogy nem kell részt venni benni (főleg, mert magam is teszem…), viszont most ELNIDULÁS van, más időszak, új fejezet, amikor érdemes akár drasztikusan is szokást váltani, máshogy mozdulni, mással megtölteni a napokat, mint eddig.

VÉGE a télnek, szürkeségnek, lefagyásnak, ködbe burkolózásnak, élettel telhetnek pillanataink, meleg, nap, kitisztulás, összeborulás, érzelmek, madárfütty, nyílas, virágba borulás, szerelem érkezik (már itt toporog, csak be kéne engedni… :-) ), s hogy ez megtörténhessen:

változtassunk, TUDATOSAN…

hiszen elindulás van… lentről fel, bentről ki, sötétből fénybe, elszigetelődésből kapcsolódásba, álmodozásból cselekvésbe, illúziókból valóságba, virtuálisból anyagba… elindulás van (ahhoz, hogy láthassuk az irányt, tudatosítanunk kell, hol vagyunk épp, miből lépünk tovább)

JÓ UTAT KÍVÁNOK! 😊

 

 

 

 

 

 

 

 

hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s